(A dalban vannak eltérések)

Lépteim koppannak
szavak halkulnak

lábam roppan
morajló csend

karjaim suhognak
simulva mozdulok

így lépdelek út porában
emelt fővel, ázott hajjal
agyamban öles lépteim
ritmusra, zajban dalolva

szemem pillant
darabka lét villan

arcom rándul
hűvös tapint

koccannak fogaim
rágom a gondjaim

haladok feslett öltözékben
közben torzulnak emlékeim
mint az idő a kopott ruhán
fogynak, s lesznek terveim

szívem halkan dobban
remények áhítoznak

vérem csordul
életem ráadása

tüdőm tágul
lelkem áthat

gondolok fáradt agyammal
érzek gyötört szívemmel
áhítok bágyadt lelkemmel
nem küzdök már az évekkel

gyomrom kordul
rámront a muszáj

agyam csikordul
a sors furcsasága

izmaim rándulnak
ok a haladásra

bőrömön izzadság
a félszt lerázom

majd büszkén állok csónakomon
miközben halad a styx-folyón
nézek majd a közelgő partra
nekiindulok majd újra, mohón